Ugrás a fő tartalomra

Bejegyzések

Kiemelt

Csak Vendég

Te csak vendég vagy a természetben, úgy is viselkedj.

 Mit szólnál, ha a kedves ismerősöd még nem is kopogtatna, csupán krákogva a padlódra köpne köszönés gyanánt, kérdés nélkül előkaparná cigarettáját és rágyújtana, az el nem fújt gyufát az újonnan deszkázott parkettádra hajítaná, majd élvezettel füstöt fújna az arcodba.
Te még csak kettőt pislogtál, a házad már ég, Ő pedig újonnan a ház további részeit akarja felfedezni. Már hívja is a buldózereket, Neki nem tetszik ez így, ahogy Te megalkottad, magára formálja.
Körülnéz, mormog, kritizál. Hmhm. Ez a fal itt nem jó, hiába a családi képeid ezen lógnak már évek óta, azonnal el kell tüntetni. Fütty szó, a falak halálraítélve.
Milyen édes! Csak nem tartasz háziállatot? Sajnos ezt az aranyhalat eddig a pillanatig csodáltuk csupán, Vendégünk sushira éhezik. Hát, persze, hogy tálaljuk! Mindent a vendégekért ugyebár.
Milyen imádnivaló kutyus, nem baj, ha adok neki egy kis halcsontot? Ó, későn szólsz, azt hittem szereti a szálkát rágcsálni…

Legújabb bejegyzések

2. fejezet - Több

1. fejezet - Ködös

Életem első interjújának is nevezhetjük...

Te is idegroncs vagy?

„Aegrotodumanima est, spes est.” – Cicero /Amíg a beteg lélegzik, van remény./

Keserű kétszászhuszonkettő (,avagy az émelyítő ihlethiány)

Nekem akkor van tavasz

Első fejezet - Gazdag szegények